2018/05/07

Tour de Mezőföld #2 Demeter 50 terepkerékpáros TT 2018

Idén is megrendezésre került a paksi Demeter Egyesület jóvoltából a Dél-Mezőföldön a kerékpáros teljesítménytúra három távon. Másodszorra is a terepi 50 km-es mellett döntöttem egy kétéves adósságomat is leróva.

A főhadiszállás, vagyis a túra kezdő- és végpontja az ASE Sportcsarnok mellett volt.

A Gesztenyés utca végéről a nemsokára érintett major.

Virágzó vadgesztenye nem a Gesztenyés utcából.

A Dunamenti Zrt. Központi majorját elhagyva kezdődött a terepi rész.

Tipikus tájkép.

"Ahonnan az áram fele származik."

Gyurgyalagtelep.

A Fehér-tó nevű rész után.

Visszatekintés a németkéri úttól.

Egy kis szelet Paksból és az atomerőmű.

Felfelé a Forrás-hegyre a rövid, ám 8%-os emelkedőn.

Ahol permetezőház, ...

... ott szőlő.

A Forrás-hegy (187 m) túloldalán.

A Dunakömlődi Agrár Zrt. telephelye.

A távolban Kanacspuszta, amit még sokszor látunk majd.

Gyönyörű völgybe gurultam le ...

... a kihívást jelentő lejtőn.

A meredek dombéleken maradt valami a természetes vegetációból.

Majdnem azt a címet adtam a képnek: "Őszi éjjel izzik a galagonya...", de tavasz van és még csak házasodik.

Csak legeltetéssel tartható fenn a gyep.

Szép vidék ez a mezőgazdaság túlsúlya ellenére is.

Botanizálást nem terveztem, ...

... de a lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum) mellett nem tudtam elmenni kattintás nélkül.

A völgy, ahonnan érkeztem.

 Virágba borult domboldalak ...

... és a kontraszt velük.

A Vörösmalmi-árkon a Tolnai Piros túraút vezet át.

Domboldal magyar szürkékkel.

A Vörösmalmi-tó völgyzáras horgásztó.

Partján volt az első ellenőrző pont.

A tavat elhagyva ...

... burkolt úton haladtam a németkéri útig, ...

... ami átvezetett az M6 felett ...

... Gyapára, az Orvoskúti kápolnához, ami a 19. század második felében épült torony nélkül, barokk-klasszicizáló homlokzattal. Előtte 1885-ben keresztet emeltek annak tiszteletére, ...

... hogy a kápolna mögötti forrásnál háromszor jelent meg Szűz Mária Meleg Mária előtt. A víztől több csodás gyógyulás is történt, innen az Orvoskút elnevezés.

Egy darabon ismét a piros jelzésen haladva, majd arról letérve egy löszmélyútban kapaszkodtam fel 10%-os legmeredekebb résszel.

Kilátás délkeleti irányba.

A Diófás-dűlő hullámvasútján ...

... elkészült a kötelező repcetáblás kép.

Kanacspuszta egy újabb szögből a Széles-csapásról.

 Még nem utoljára, de a legközelebbről.

A határtalannak tűnő határ.

Feltűnik a Gyűrűs-völgy, ahova egy kiadós gurulás után szándékoztam megérkezni, ...

... mert emlékeimben úgy élt, végül tolás lett belőle ...

... a hihetetlenül leamortizálódott "úton".

Megérkezve a völgybe ...

... szembesültem azzal, hogy mennyit romlott a Gyűrűs-árkon átvezető fahíd állapota tavalyhoz képest.

Ezen a részen szétterül az árok vize, ideális élőhelyet teremtve a szitakötőknek. Ha már itt jártam és nem az idő volt az elsődleges szempont, lencsevégre kaptam ...

... egy laposhasú acsát (Libellula depressa).

A pályázat itt is addig volt érdekes, míg pénz volt benne.

A Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része a tátorjánról híres Gyűrűs-völgy.

A szomszédos, tátorjánról előbb ismertté vált Leányvári-völgy cserjésedése - ...

... - természetvédelem 1:0.

A Leányvári-völgyet egy meredek kaptatón hagytam el ...

... a Széles-dombi-dűlőn keresztül.

Kanacspuszta IV.

A piros jelzésen haladva M6-os, ...

... majd 6-os átkelés.

Már a főútról látni, hogy kitisztították az egykori honi légvédelmi rakétaosztálynak helyet adó laktanya területét.

Élet nyomai az egykori műszaki kocsiállásnál.

Nem találtam arra vonatkozóan semmit, mire hasznosítják a területet.

A legénységi épület.

 Rendezvény volt éppen Szent András-pusztán, így csak ezt a felvételt készítettem a Szakáts-kastélyról ...

... és a romantikus stílusú kápolnáról.

A második ellenőrző pont vízvételi lehetőséggel az Örsi-hegy lábánál.

Látkép Madocsa felé, balra a református templom tornya emelkedik.

A távolban Bölcske, ráközelítve balra a római katolikus Szentháromság templom, jobbra a református templom tornya vehető ki.

A Dunakömlődi-csatorna mentén húzódó nádas, mocsaras terület a Bölcskei nőszirmos Természetvédelmi Terület része.

A terepi viszonyok helyett az úttal kapcsolatban inkább azt emelném ki, hogy (bár rendelkeztem némi ismerettel) könnyűvé tette a tájékozódást a kitűnő szalagozás, a narancs nyilak felfestése és a térképes itiner.

Ismét megálltam, mert most láttam először négyfoltos acsát (Libellula quadrimaculata).

Kibontakozott Dunakömlőd látképe.

Ha már a szitakötőzős objektív volt fenn, közelebbről a Szent Imre római katolikus templom.

A Gyűrűs-árkon való átkelésre is megvolt a technikám (vasútra pakoltam a kerékpárt), ...

... gondolom a zarándokok sem esnek kétségbe.

Beérve Dunakömlődre ...

... láthatjuk azt az emlékművet, amit 2016-ban avattak fel a kitelepített német lakosság emlékére.

A falu helyett a (remélhetőleg) Juhász-völgyön kellett tovább indulni, ...

... majd egy 12%-os emelkedőn felkapaszkodni ...

... a kilátásért Madocsa, ...

... illetve Bölcske felé, ...

... és a harmadik önkiszolgáló ellenőrző pontért.

Érdemes volt felmászni a panorámaútra, ahonnan szemünk elé került a BA-RÓ horgásztó, ...

... és a már - igaz, másik oldaláról - látott Szent Imre templom.

Az 1826-ban klasszicista stílusban épült templom 1856-ban leégett, tornyát 1890-ben el kellett bontani, az újat 1928-ban kapta.

Az Imsósi-erdő.

Következő célpont a Sánc-hegy, ...

... ám előtte még egy érdekesség: a dunakömlődi présházsor.

A 18-19. században épültek présházak a löszbe vájt pincék elé, de a második világháború utáni sorsuk a pusztulás lett.

1990 után 19 présház újjáépítésére került sor 200 méteren.

A 16%-os emelkedő leküzdésével jutottam fel a Lussoniumhoz telepített negyedik ellenőrző ponthoz.

 Időm nem volt megtekinteni a Kr. u. 1-2. századi romokat, amik a római limes dunakömlődi táboráról tanúskodnak, ...

... csak az északi porta szimbolikus rekonstrukciójára másztam fel ...

... a kilátásért ...

... az Imsósi-erdőre ...



Lussoniumot és a községet elhagyva következett az utolsó terepi mászás a piros sávon az Öreg-hegyre.

 ... és Dunakömlődre.

A látvány magáért beszél.

Az átjátszótoronytól még egy kicsi kunkor ...

... és a Duna szalagja is előtűnt.

A paksi Szent Rókus és Szent Sebestyén római katolikus kápolna 1781-ben épült barokk stílusban, előtte kőkereszt 1854-ből.

A városon keresztül becsordogáltam a célba, fényképezéssel, szitakötőzéssel együtt 4 óra 36 perc alatt. Remélem, jövőre többen vesznek részt ezen a távon (is).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése