2017/09/30

Tour de Szent Jakab zarándokút #5 Nagyigmánd - Kisbér

5. szakasz: Nagyigmánd - Kisbér, 21,5 km (papíron), 2017. augusztus 5.
A jáki templom nem szerepelt az előzetes útitervben, kicsit lejjebb kiderül, hogyan botlottunk bele.

Nagyigmánd - Hősök tere: biztató, hogy a tábla a mai szakaszt csak 20,5 km-nek jelzi, de ha a könyvnek van igaza (21,5 km), akkor sem sok.

Pláne kerékpárral nem lenne az, ami elméletileg kivitelezhető is, de nem a teljes zarándoklaton és hangulatában sem lenne ugyanaz.

A tegnapi Eszterházy - Fellner szakasz után a mait a pusztai jelzővel illethetnénk.

Az éjszakai meglepetés zápor után jó volt a helyenként vizes aszfalton gázolni még mielőtt a puszták között a száraz homokba vesztünk volna. Az első pusztát csak a távolban láttuk: Thalypuszta.

Szőkepusztán még elhagyott töltőkutat is láttunk a fák között ...

... a nem túl bizalomgerjesztő gazdasági épületeken kívül.

Szőkepuszta után ...

... a fák között felsejlettek Melkovicspuszta épületei.

Erdősávok és szántók.

A Császár településhez tartozó Makkpusztára érve már nem éreztük az elhagyatottságot, annak ellenére, hogy senki fiával nem találkoztunk, ...

... csak a lovaival.

Makkpuszta első írásos említése 1368-ból való. A 17. században került az Eszterházyak birtokába, a család 1900 és 1905 között épített két lóistállót, de a gazdaság a szocializmus idején elpusztult.

2005-ben egy olasz üzletember, Graziani Menossi vásárolta meg Makkpusztát és látott neki az eredetinek megfelelően a felújításhoz, ...

... és varázsolt a pusztából ismét lótenyésztő központot.

A temetődomb 1855-ös kőkeresztje is megújult.

Olasz feliratú sírok a temetőben.

A Menossi-birtokot elhagyva ...

... feltűnt a távolban az etei tehenészet, ...

... majd Ete község is.

Talán a falunapi dáridózás (emiatt a Tájház kimaradt) is szerepet játszott benne, de Ete nem tett rám mély benyomást, mint például a gerecsei falvak. 15 km után viszont jól jött a vízvételezési lehetőség egy utcai kútnál, ahol a Zarándok ismét találkozott a tavaly megismert kacsapásztorral, aki szóval tartott minket, míg pihentünk.

A török uralom idején elpusztult falu 1648-tól, a protestánsok betelepülésével indult újra fejlődésnek.

A református templom 1811-ben épült.

Emlékmű az első ...

... és második világháborús áldozatok neveivel.

Az etei határban átkelés a kukoricáson, ...

... majd egyensúlyozás a napraforgóföld szélén.

Már meg sem lepődtünk a következő puszta láttán, ...

... ahol a jellegzetes illatokból következtethettünk: lúdtartással foglalkoznak.

 Batthyány-puszta.

Vékony csíkként látszott a Batthyány-pusztai víztározó.

Sokkal jobban örültünk, hogy feltűnt a kisbéri katolikus templom.

A víztározó táplálója a Batthyány-ér.

A könyvben koporsó alakú bányahegyként szereplő dombocska.

Bár a háziak nem voltak otthon, kitűnő szállásunk lett a Morvai Panzióban. A rövid táv miatt korán megérkeztünk és bár a zuhany után igen kellemetlen ismét a bakancsokba préselni a lábunk, azért Kisbéren szét akartunk nézni, irány a város!

A kisbéri Park-tó partján ...

... találjuk a Mini-Magyarország Makettparkot. Már zárva volt és az idei évtől fizetős, de a kerítésen át is készülhetett néhány fotó, például a soproni tűztoronyról.

A szegedi dóm.

A debreceni nagytemplom.

A kőszegi Jurisics-vár.

A hortobágyi Kilenclyukú híd.

A tihanyi bencés apátság.

A tatai vár.

Az esztergomi bazilika.

A pannonhalmi apátság, ami még élőben várt ránk.

Az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy.

A Járási Hivatal a hajdani törzsménistállóban működik.

A Batthyány-kastélyt 1768 körül építtette Batthyány Tivadar barokk stílusban, majd az 1840-es években klasszicista stílusban átépítették és a Wenckheim családnak adták. 1853-tól Királyi Katonai Méntelep volt, majd 1939-től tiszti kaszinó, végül 1946-tól kórház működött benne. Annak elköltözése óta üresen áll.

A Magyar Királyi Lovarda 1858-ból. Már gróf Batthyány Kázmér, Magyarország első külügyminisztere is foglalkozott lótenyésztéssel kisbéri birtokán, aminek elkobzása után Ritter Ferencnek a bécsi hadügyminisztérium tábornokának javaslatára I. Ferenc József rendeletére 1853-ban megkezdték a kisbéri királyi ménes alapítását. A ménesben kitenyésztették a kisbéri félvért. Itteni fedeztetésből származik Kincsem és itt született Imperiál.

A Zarándok csodálattal nézte ...

... Fadrusz 1901-es bronzszobrát báró Wenckheim Béláról, aki a tenyészbizottság elnöke volt.

Melocco Miklós Kossuth szobra 2002-ből.

A Batthyány-kastély kertjében áll Kozma Ferenc mellszobra (Horváth Adorján, 1896), aki az állami ménesek felügyelője volt.

A Kiskastélyt Batthyány Antal József építtette a 19. század elején, majd ménesparancsnoki lakásként funkcionált, jelenleg Helytörténeti Múzeum.

A Városháza épülete 1893-ban Ménesintézeti Kaszinónak készült klasszicista stílusban. Előtte a tábla félig takarja Széchenyi István szobrát.

A református templom 1939-41 között épült Szeghalmy Bálint tervei alapján.

A római katolikus Nagyboldogasszony templom építését gróf Batthyány Tódor rendelte el 1783-ban, felszentelésére 1788-ban kerülhetett sor. A tornyok nélküli barokk templomot gróf Batthyány Antal József 1825-ben klasszicista stílusban átépíttette és két csonka toronnyal bővíttette.

A templom mellett a plébánia előtt áll az I. világháborús emlékmű. Ezenkívül szeretnék megemlékezni arról az óriási adag fagylaltról, amihez itt le kellett ülnünk, hogy megegyük.

1956-os emlékmű.

Vörös mészkőből készült kereszt 1878-ból a Vásártér út és Komáromi út találkozásánál.

Pillantás a katolikus templomra a szállás irányából, ahol még vacsorát rendeltünk, de nemcsak pizza érkezett estére, hanem a Nővér is, hogy hármasban folytassuk utunkat.