A dunaföldvári határban #3 Közönséges farkasalma

Természetes sivatag.

Kultúrsivatag.

Közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis)

Az erősen mérgező, kellemetlen szagú növénnyel május-szeptember hónapokban találkozhatunk nedves talajú helyeken: ligeterdőkben, patakparti magaskórósokban, ártereken, szegélynövényzetben. Családjának névadó növénye nálunk nemzetségének egyetlen faja.

 A farkasalmák virágai speciális rovarcsapdaként működnek. Először a bibe érik meg, eközben a párta csövében lévő szőrök a virág belseje felé törekvő rovarok elől elhajlanak, de visszafelé már nem engedik őket. A rovarok a magukkal hozott virágporral megtermékenyítik a bibét, majd hosszabb-rövidebb várakozásra kényszerülnek, amíg a porzók is beérnek. Miután ez megtörténik, a pártacsőben lévő szőrök elhervadnak és szabadon engedik az immár friss virágporral behintett rovart.

A régi népi gyógyászat külsőleg alkalmazta, sebeket gyógyítottak vele.

 A farkasalmalepke a hernyó tápnövényéről kapta nevét, mivel kizárólag a farkasalmafélék leveleit fogyasztja, amitől a hernyó is mérgezővé válik.

Az Oláh-völgyi törpemandulásban #2 Mezei varfű

Az Oláh-völgy.

Mezei varfű (Knautia arvensis)

Löszpusztarétek, homoki rétek, erdőszélek, mezsgyék, kaszálók gyakori virága, mely május és szeptember között bontja szirmait.

A mácsonyafélék családjába tartozó növény kivonatával régen bőrbetegségeket, sebeket gyógyítottak, innen ered magyar megnevezése is (népies neve vargyógyítófű, kelésfű).

Elsősorban föld feletti, virágzó hajtásrészeit használja fel a homeopátia légúti megbetegedésekre, emésztési gyengeség kezelésére.

A Gyűrűsi-löszvölgyekben #2 Bolondító beléndek

A Gyűrűs-völgy.

Bolondító beléndek (Hyosciamus niger)

A burgonyafélék családjába tartozó növény nemzetségének egyetlen képviselője a Kárpát-medencében. Magyarországon a gyomirtás következtében helyenként teljesen kipusztult, előfordulása szórványos, parlagokon, utak mentén, legelőkön, szántókon virágzik májustól szeptemberig.

Az átható szagú, frissen és szárítva is mérgező növény gyógyászati hatóanyagait a leveléből vonják ki. A nadragulyához hasonló, veszedelmes mérge csak külsőleg, készítmények formájában fájdalomcsillapítóként, görcsoldóként és gyulladáscsökkentőként használható. Hajdan asztmás rohamok, görcsös köhögés, hisztéria, álmatlanság és mindenféle nagy fájdalommal járó betegségek esetén használták.

Mérgezési tünetei: általános nyugtalanság és izgalom, szédülés, hányás, hallucinációk, mozgászavarok, gyors és mély légzés, erős szívdobogás, növekvő pulzus és vérnyomás, magas testhőmérséklet. Minden része, így a magjai is, mérgező! Elsősegélyként azonnali hánytatás és kórházba szállítás ajánlott!

Az Alsószentiváni-löszvölgyekben #3 Vajvirág

A Katlan-völgy virágszőnyege.

Vajvirág (Orobanche sp.)

A vajvirágfélék vagy szádorok mind élősködők. A teljes paraziták közé tartoznak, az összes tápanyagot a gazdanövényből vonják ki.

 Klorofillt nem

tartalmaznak, zöld részeik nincsenek, a virágaik sárgás, barnás, vöröses és kékes színűek.

A vajvirágokat főleg a gazdanövény alapján lehet azonosítani, magjuk csak a gazdanövény gyökerének a közelében csírázik. Szívógyökereivel a gazdanövény gyökereire telepszik, abból szívja el a tápanyagot.