2018. január 17., szerda

Az Oláh-völgyi törpemandulásban #7 Zászlós csüdfű

Zászlós csüdfű (Astragalus onobrychis)

15-35 cm magasra megnövő évelő.

Felálló vagy kissé heverő, kékesszürke szára finoman molyhos.

Levele páratlanul szárnyaltan összetett. Az ülő levélkék hosszúkás-elliptikusak, szélük ép, csúcsuk kihegyesedő.

Virágai rövid, tömött füzérben nyílnak a virágzati tengely végén, ...

... a párta sötét ibolyásvörös színű.

A pillangósvirágúak családjába tartozó faj vitorlája jelentősen, nagyjából kétszer hosszabb a többi sziromnál (evezők, csónak).

A sűrűn szőrös csészelevél rövid, hengeres, sötétlila, nem felfújt.

Hüvelytermése egyenes, hosszúkás-lándzsás, ...

... sűrűn rányomott szőrű.

A zászlós csüdfű május-júliusban virágzik ...

... sztyeppréteken, alföldi lösz- és homokpusztákon.

2018. január 14., vasárnap

Tour de Szelidi-tó #1 Kékmoszat tanösvény

A Kékmoszat tanösvény a Szelidi-tó Természetvédelmi Területen a tó keletkezését, jellegzetességeit, a benne és környékén előforduló élővilágot mutatja be 12 állomáson keresztül.

A Szittyó térnél ...

... található tanösvény-indító tábla melletti utcában kezdődik az útvonal, aminek a leírásban szereplő jelzését (fa oszlopkra vésett nyíl) nem sikerült csak felfedezni.

A tópartra érve találjuk az első állomást, ...

... amiről megtudhatjuk a tó kialakulásának körülményeit.

A Szelidi-tó a Kalocsai-Sárköz magas árterén, a Kalocsai-teraszba mélyülve, a Duna hajdani főmeder-kanyarulatának természetes lefűződésével alakult ki.

A tóparti állomások 110-200 méterenként követik egymást.

A tó igazi értéke a sajátos sóösszetétele, ...

... amiről a második állomáson olvashatunk bővebben. A szépen kivitelezett táblák magyar mellett angol nyelvűek (itt csak a hidrogén-karbonát-ion képletébe csúszott hiba).

A Szelidi-tó összetétele alapján konyhasós szikes tó, erősen lúgos kémhatású.

A tó egykor nyílt partvonalú, ...

... elszórt, keskeny nádszegélyekkel tagolt szikes élőhely volt.

A harmadik állomás ábrán szemlélteti a Szelidi-tó és a Kékesi-rét vízrendszerét, amit fontos volt kialakítani a vízpótlás és a sótartalom megőrzése miatt.

A negyedik állomás a tó sajátos fény-, oxigén- és hőmérsékleti viszonyait mutatja be, ...

... amiben szerepet játszik 3-4 méteres átlagmélysége és keskeny medre.

A tó a fürdőzés mellett kedvelt horgászvíz is.

A teljes útvonal (2,4 km) könnyedén teljesíthető kerékpárral is.

A legszebb kilátás a tóra a stégekről nyílik, de ezek magántulajdonban vannak.

Az ötödik állomáson fotókon láthatjuk a tóban élő vízi parányokat, a plankton növényeit és állatait. A tó védettségét különleges algafajainak köszönheti.

Még nyári melegben is kellemes a séta az árnyas parton.

A hatodik állomás táblája a tó vízinövényeiről szól, ...

... különösen a nád szerepét emelve ki (fészkelő- és búvóhely, táplálékforrás, víztisztítás).

A hetedik állomás címe: Miért kedvelik a horgászok a tavat? A tó halfajai a ponty, a csuka, a lesőharcsa, a compó, a veresszárnyú keszeg, a kárász és a fogassüllő.

De szó esik a betelepített halakról (fehér busa, amur, naphal), illetve a többi állatfajról is (békák, mocsári teknős, vízisikló, vidra), ...

... és szemlélteti a nyílt vízi zóna táplálkozási hálózatát.

A nyolcadik állomás a gazdag madárvilágot mutatja be (tőkés réce, szárcsa, vízityúk, kis vöcsök, törpegém, bakcsó).

A leírás szerint itt a legszélesebb a tó, kár, hogy korlátozott a kilátás.

Egy balkanyarral eltávolodunk a tóparttól, ...

... de így is hallhatjuk a nádi énekkart (cserregő nádiposzáta, nádirigó, kakukk, kék cinege, függőcinege, barkóscinege) a kilencedik állomáson, ahol visszafordul a tanösvény, ...

... továbbhaladva viszont egy horgászpihenőhöz érünk, ...

... ahonnan remek a kilátás a tóra.

Sőt, - mivel nem volt senki - kimerészkedtem a stégre, ...

... és ilyen látvány fogadott nyugatra, ...

... illetve keletre tekintve, egész sokat megmutatott magából az 5 km hosszú holtág.

A szántó és a tölgyes közötti földúton haladva majdnem elsuhantam ...

... a tizedik állomás mellett, ami a tó körüli telepített erdők fa- és cserjefajait ismerteti.

Fiatal tölgyesben találjuk ...

... a tizenegyedik állomást, ...

... ami az erdei madár- és emlősfajokról ad tájékoztatást.

Jobb-bal forduló után ...

... érünk ki az erdőből vissza az üdülőfaluba, ...

... ahol az utolsó állomás is tartogat érdekességet: a tó melletti Vár-dombon több ezer éve telepedett le az ember. A bronz, szarmata és Árpád-korból származó leleteket a Pataji Múzeumban lehet megtekinteni.

A védett terület táblája.

Hazafelé kerekezve a Duna menti kerékpárúton két szitakötőfaj került lencsevégre.

Alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum)

 Ragadós muhar ejtette csapdába ezt a példányt, szerencsére, kiszabadulása után röpképes volt.

Párzókerék oldalról ...

... és szemből.

Sárgatorú szitakötő (Sympetrum meridionale)